3. A munka, az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek az önmagáért és a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok, kialakulásához vezet.
4. A gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.
5. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a hatások koncentrálódnak, egységet alkotnak, arra kell törekedni, hogy kiegyenlítsék egymást.
6. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több természetes környezetben, helyszínen szerzett tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált - lehetőleg önkéntes, tanulási területenként esetleg kötelező - cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
7. Az óvodai tanulással meg kell alapozni a gyermek pozitív attitűdjét a tanulás, a későbbi iskolai tanulás iránt. Ezért a szervezett tanulásban a gyermeket nem érheti kudarc.
8. Az anyanyelvi nevelés áthatja a teljes óvodai nevelést, minden megnyilvánulásban jelen kell lennie.
9. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton való megismerésével, szépségének megláttatásával lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje, szeresse és óvja a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne.
10. A gyerek fejlődésének feltétele, az érzelmi biztonság. Ezt féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság, egyéni, differenciált bánásmód, személyes, bensőséges kapcsolat biztosítja, amely minden gyermeket megillet.
11. Meghatározó a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gyermek számára biztonságot nyújt a stabil, következetes, de rugalmasan kezelt szabály- és szokásrendszer. A jó szokásrendszer, segíti, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.
12. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív hatások, élmények érjék.
13. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben, nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nem, sem egyéb értelemben.
14. Nevelési értékünk tegye alkalmassá a HH és HHH gyermekek önfejlődésének elősegítését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, és tegye alkalmassá az alkotó életvitelre.
15. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot, igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.
16. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
17. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. Az óvoda nevelőpartneri kapcsolat kialakítása során segítse az együttműködést.
Az óvodánkban összeszokott felnőtt kollektíva várja és fogadja az eddig, a szülő által dédelgetett, féltegetett legdrágább kincseiket, a gyermekeket.
Minden munkaterületen megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakemberek biztosítják a gyermekek nevelését, a megfelelő esztétikus otthonos környezetet, az egész napos ellátást.
Büszkeségünk, hogy a beszédhibás gyermekek nevelésében logopédus segíti a munkánkat.
A gyermekek nevelését olyan óvodapedagógusok végzik, akik a következő pozitív személyiségjeggyel rendelkezne:
¨ A gyermekek szeretet, megértése, megbecsülése
¨ Pedagógiai tapintat
¨ Tolerancia
¨ Nyelvtanilag helyes beszéd
¨ Kiegyensúlyozott állapot, érzelmi gazdagság
¨ Segítőkészség, modellértékű magatartás
¨ Megfigyelő és helyzetfelismerő képesség
Minden dolgozónak, akik közvetve vesznek részt a gyermekek nevelésében fontos, hogy az együttműködő, és egymásra figyelő készsége meglegyen.