A Mándoki Óvoda Története Egykor

1911. évi. Képviselőtestületi jegyzőkönyv:

„Balogh Gábor igazgató tanító óvoda felépítését indítványozta”

„Az óvodakötelesek száma a 300-at meghaladja, a község lakosainak nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, és annak igen tekintélyes része teljesen nincstelen. A nincstelenek egész vagyona nem egyéb,

mint a földbirtok rendezés során részére jutatott házhely, a rajta épült családi hajlékkal. Mindezek az emberek egész évi megélhetésüket kétkezűk munkájával biztosítják, és súlyos teherként nehezedik rájuk az apró gyermekeik elhelyezésének gondja. Az alatt az idő alatt, amíg ők kora hajnaltól késő estig a mezőn tartózkodnak, a még nem iskolaköteles gyermekek igen tekintélyes része teljesen felügyelet nélkül, az utca homokjában játszik, vagy pedig valamelyik dolgozik, és kereső családtagoknak kell magát a munkától elvonni, hogy gyermekeire vigyázhasson….”

 

„Az 1943-44-es években az óvoda a jelenlegi központi iskola két helységében üzemelt. A gyermekek délig tartózkodtak ott, és ebédet kaptak, a református egyház irányítása

mellett működött. 1943-46-ban összevonták a katolikus egyházzal és apácák felügyelete mellett voltak a gyermekek. Helye a Petőfi út 15. szám alatt volt. Az óvodában 80-90-fős gyermeklétszám jelent meg.

Nem volt mindenkinek kötelező az étkezés. Volt az egyháznak terve az óvodával, az is bizonyíja, hogy a már meglévő előbb említett ingatlan mellett, egy nagy épületet kezdtek építeni. Minden megvolt az építéshez, a falak felhúzva álltak, a tetőszerkezet az udvarba volt lerakva. 1948-ban az államosítással azonban leállt a munka, és az egyház elvitte a

meglévő anyagokat. Az 1950-es évek végéig nem sok tekintélye volt az óvodai foglalkozásoknak. A szülők nem értékelték a munkát és sajnálták a pénz fizetését is, - 1 Ft-ot fizettek a megőrzésért. Kevés volt a felszerelés, a játék lehetőség is. A napi elfoglaltságot a séta és az udvari közös játék biztosította. 1960-tól a termelőszövetkezet megalakulásával komoly fejlődés kezdődött, ekkor tömeges igényként jelent meg az óvoda iránti igény. Az 1970-es évektől a demográfiai hullám növekedése, az országosan felerősödő, óvodafejlesztés, már hat csoport indítását indokolta.

 

 

A Mándoki ÓvodaTörténete Napjainkban.

Óvodánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a Tiszakönyökben – Mándok városban található. Intézményünk fenntartója a képviselőtestület. Az intézményt önálló munkáltatói  és gazdálkodási jogkörrel felruházott óvodavezető vezeti-irányítja. Óvodánk épülete a városban egy forgalomtól elzárt zöldövezeti részben található, mely a gyermekek egészsége   szempontjából igen kedvező, hisz sem zaj, sem kipufogó szennye nem terheli szervezetüket. 1999. szeptember 01-től helyi nevelési program alapján dolgozunk, mely „A külső világ  tevékeny megismerésére épül” melyet 2004-ben át is dolgoztuk. 2002-ben óvodánk épületének                          25. születésnapján felvettük a Gyermekkert nevet. Egy régóta érlelődő gondolat vált valóra a névválasztással.

Míg a kertészek igazi palántákat nevelnek, addig mi emberpalántákat.

 

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot,

Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát,

Ha terved egy életre szól – embert nevelj!”

(Kínai bölcs mondása)

 

 

Név kötelez bennünket arra, hogy igazi kertet varázsoljunk, még tudatosabban a gyermekek számára. Volt óvodásunk Balogh Zsuzsanna készítette el óvodánk logóját, amely a természet szeretetét, szépségét és két gyermek önfeledt, vidám játékát árázolja.

Balogh Zsuzsanna gondolatai:

„A jövő nemzedéke nő fel e falak között, ez NAGY FELADAT. Ezért igyekeztem az itt uralkodó légkörhöz, hangulathoz méltó emblémát életre hívni. Megkíséreltem megjeleníteni tömören a választott név sugallta szellemiséget, olyan képiséggel, ami gyermeki nyelven érthető, felfogható, szerethető, rólunk és hozzájuk szól. Kérdezhetnénk joggal, miért lett ez a jelkép, mire én tanácstalanul és nem túl választékosan azt felelném, mert.

Hát igen, csak így egyszerűen mert, ugyanis az alkotás nem minden ízében tudatos tevékenység. Én pusztán azonosulni próbáltam az intézmény eszmevilágával, céljaival, jellegével, gondolatrendszerével, s nem utolsó

sorban a gyermeki lélekkel. Ez a szándék vezetett munkám során.

Reményik Sándor mondta? „Nem enyém ez a fény, csak bennem jár.”

Hát én is ezt érzem, ezt gondolom, mert ami ezen a „diófa deszkán” képileg megjelenik, az a gyermeki derű, a belőlük felénk áradó őszinte, miértek nélküli boldogságnak a tükröződése. Én csak megfigyelője, visszaadója, tolmácsolója szerettem volna lenni világuknak. Remélem sikerült.

A Gyermekkert Óvoda által választott és járt út fontos mérföldköve ez a nap, de ma új távlatok nyílnak, s a jövő még sok állomást tartogat. Ezért az óvoda vezetőinek, dolgozóinak kívánom, hogy továbbra is őrizzék meg energiájukat, tenni akarásukat. A gyermekeknek pedig, hogy legyen ez a jövőben is , most már a felvett

névhez méltóan a Ő KERTJÜK , az Ő PARADICSOMUK. „

 

 

 

 

 Ez az alkotás egy diófa plakettre készült, és lett óvodánk szimbóluma, mely megjelenik a dokumentációinkon, kiadványainkon, meghívóinkon, ovis pólóinkon is. 2000-ben létrehoztuk a Gyermekkert alapítványt, mely célja egyrészt az esélyegyenlőség megteremtését segíteni, másrészt az óvodai eszköztárunkat gazdagítani. 

                                                   

1943-1976. évi. Helytörténeti krónika.

 

1932. évi. Képviselőtestületi jegyzőkönyv:

Gyermekkert Alapítvány számlaszáma:    18804861-1-15

2002-ben megkezdtük a COMENIUS minőségbiztosítási rendszer kiépítését, melynek megvalósításán folyamatosan dolgozunk. A rendszer alkalmazásával a partnereink elégedettségét, elvárásait tudjuk folyamatosan  mérni  és figyelni, majd mindezeket a visszajelzéseket a nevelőmunkánkban beépíteni. Szakmai munkánk színvonalának segítésére óvodánkban két munkaközösség működik, amely lehetővé teszi az óvodapedagógusok szakmai ismeretének a fejlesztését, helyi képzését is. A 2003/2004-es tanév második felétől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával óvodánk a térség óvodái között a bázis óvoda feladatait látta el 2009 szeptemberéig.

2010 szeptemberétől bölcsődei gondozás és nevelés céljából egy bölcsődei csoport kezdte meg az óvodán belül a működését, és ez által, mint többcélú közoktatási intézmény működik tovább.

2013 március-augusztus, megtörtént az óvoda épület teljes felújítása, kialakításra került egy fejlesztő szoba, ahol a logopédiai fejlesztés is folyik, illetve a tornaszoba is megfelelő a foglalkozások tartására.

 

Az óvoda dolgozóinak létszáma: 26 fő

EBBŐL:

- Óvodapedagógus: 13 fő

OLÁH GYULÁNÉ  Óvodavezető

BARNA ISTVÁNNÉ Általános vezető helyettes

PEKÓ ISTVÁNNÉ Minőségi mag-team vezető

SAJTOSNÉ OLÁH ILONA Munkaközösség vezető

 OLÁH ANDRÁSNÉ Munkaközösség vezető

KOZMÁNÉ NAGY JUDIT

LUCSKI ÁRONNÉ

ÉSIKNÉ BALOGH KLÁRA

SZILÁGYI JÁNOSNÉ

 KRISTÓF LAJOSNÉ

MAKKAINÉ ADORJÁN RENÁTA

KERTÉSZNÉ CSUHA IBOLYA

HAMZA ANDRÁSNÉ

- Dajka : 6 fő

TÓTH ATTILÁNÉ

OLÁH ATTILNÉ

OLÁH IMRÉNÉ

KERTÉSZNÉ GÁL IVETT

CSENGERINÉ SZŐLLŐSI CSILLA

PETRIKA ZSUZSANNA

-Bölcsőde: 3 fő

ADORJÁN LÁSZLÓNÉ  Kisgyermeknevelő

ANGYALNÉ KÖRMENDI KATALIN  Kisgyermeknevelő

JÁMBRIK GYÖRGYNÉ  Kisegítő

- Óvodatitkár 1 fő

JÁMBRIK ANETT

-Pedagógiai asszisztens 1 fő

KRISTÓF NOÉMI

- Karbantartó: 2 fő

FARAGÓ ISTVÁN

HOSSZU LÁSZLÓ

Köszönet a munkájukért!